Adó és illeték
Ingatlanügyletek esetén a törvény kötelez minket arra, hogy jövedelmünk után adózzunk, vagyonszerzés esetén pedig illetéket fizessünk. Adófizetési kötelezettségünk tehát akkor merül fel, ha ingatlant adunk el, vagyonátruházási illetéket pedig akkor kell fizetnünk, ha ingatlant vásárolunk. Akár eladunk, akár vásárolunk, célszerű az ingatlanügyletekhez kapcsolódó adó és illetékszabályokat részletesen megismerni annak érdekében, hogy a felmerülő költségeket pontosan fel tudjuk mérni.
Mikor és milyen mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnünk?
Ingatlan vásárlása esetén a vagyonszerzőt (tehát a vevőt) terheli az illetékfizetési kötelezettség. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – főszabály szerint – az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 4 %-a.
Az illetéke alapja tehát rendszerint maga a vételár, amin megvásároljuk az ingatlant, az illeték mértéke pedig ennek a 4 %-a. (Például, ha 60.000.000,-Ft-ért vásárolunk ingatlant, úgy a fizetendő illetéke 60.000.000 x 0,04 = 2.400.000,-Ft lesz).
Fontos tudni, hogy az adóhivatal jogosult a forgalmi értéket egy helyszíni szemle keretében ellenőrizni és adott esetben a szerződésben rögzített vételártól eltérően meghatározni. Ilyenkor az illeték alapja az adóhivatal által meghatározott forgalmi (piaci) érték, és nem a szerződés szerinti vételár lesz.
Mikor jár illetékmentesség?
Teljes illetékmentességben akkor részesülhetünk, ha:
- Lakóház építésére alkalmas telket, illetve annak tulajdoni hányadát vásároljuk meg, feltéve, hogy 4 éven belül a telekre lakóházat építünk és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
- 15 millió forintot meg nem haladóforgalmi értékű olyan új lakást, illetve annak tulajdoni hányadát vásároljuk meg, amelyet vállalkozó értékesítés céljára újonnan épített vagy építtetett.
- Magánszemélyként lakóingatlanunkat elcseréljük, feltéve, hogy az újonnan szerzett lakástulajdon forgalmi értéke a korábbinál kisebb.
- Cserét helyettesítő jelleggel lakóingatlant vásárolunk (cserepótló vétel). Ez az az eset, amikor egy már meglévő lakástulajdonunkat az újabb ingatlan megvásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladjuk, és a megszerzett újabb lakástulajdon értéke az eladott lakástulajdon értékénél kisebb.
- Egyenes ági rokontól vásárolunk ingatlant.
- Házastársunktól vásárolunk ingatlant.
- Vagyonszerzésünk a házastársi vagyonközösségünk megszüntetéséből származik.
- Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével vásárolunk akár használt, akár új építésű lakóingatlant.
Mikor jár illeték kedvezmény?
Részben mentesülhetünk az illetékfizetés alól, ha:
- 15 millió és 30 millió forint közöttiforgalmi értékű olyan új lakást, illetve annak tulajdoni hányadát vásároljuk meg, amelyet vállalkozó értékesítés céljára újonnan épített vagy építtetett. Ilyen esetben csak a 15 millió forint feletti részre kell illetéket fizetnünk.
- A 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. A kedvezmény feltétele, hogy a vevő korábban nem rendelkezett sem önálló lakástulajdonnal, sem 50%-ot elérő ingatlantulajdoni hányaddal.
- Ingatlancserénél (cserepótló vételnél), amikor az új ingatlan forgalmi értéke magasabb, mint a korábban megszerzett ingatlané. Ilyen esetben csak az értékkülönbözet után keletkezik illetékfizetési kötelezettségünk. A cserepótló ügyleteknél a kedvezmény feltétele, hogy az új ingatlant az eladás utáni 3 évben vagy az eladás előtti 1 évben vásároljuk meg.
Fizethető a vagyonszerzési illeték részletekben?
- Igen, az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor. Ilyen esetben a NAV kérelemre automatikusan engedélyezi a részletfizetést, maximum 12 egyenlő részletben. Ha viszont nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük, és a tartozást egy összegben, késedelmi pótlékkal kiegészítve kell törlesztenünk.
- A nem első lakásszerzőknek is van lehetősége ún. automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni viszont csak legfeljebb 1 millió forintot nem meghaladó összegű illetéktartozásra és legfeljebb 12 hónapra. Évente egy alkalommal lehet igényelni ezt a típusú kedvezményt.
- A részletfizetési kérelmet méltányossági alapon is lehet kezdeményezni. Ilyenkor igazolnunk kell, hogy miért nem tudunk egy összegben fizetni, ezután az adóhatóság dönt az engedélyezésről. Fontos, hogy a kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya, ezért ha az adóhatóság elutasítja a kérvényt, akkor az illetéket bírsággal és késedelmi kamattal együtt kell megfizetnünk.
Mely esetekben és milyen mértékű adót kell fizetnünk az ingatlan eladása esetén?
Ingatlan eladásakor az eladónak személyi jövedelemadó (SZJA) fizetési kötelezettsége merülhet fel. Adófizetési kötelezettsége akkor keletkezik, ha az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesítjük, méghozzá magasabb áron, mint amekkora összeget az ingatlan megvásárlására fordítunk.
Az SZJA mértéke az adó alapjának 15%-a. Az adó alapja pedig az ingatlan eladásból származó bevétel (eladási ár) és az elszámolható költségek különbözete.
A bevételből levonható elszámolható költségek a következők:
- Az ingatlan megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások azaz
- vásárlás útján szerzett ingatlan esetén az adásvételi szerződésben szereplő összeg,
- örökléssel vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan esetén az az összeg, amelyet az illeték megállapításánál figyelembe vettek, azonban
– ha az öröklés illetékmentes volt, akkor a hagyatéki leltárban szereplő összeg,
– ha az ajándékozás illetékmentes volt, akkor a bevétel 75%-a.
- a vásárláskor felmerült ügyvédi, közjegyzői díj, illetve a befizetett vagyonszerzési illeték.
- Értéknövelő beruházások, vagyis az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítások. Idesorolhatók az ingatlan eladását megelőző 24 hónapon belül a szerződés szerinti vételárnak az 5 százalékát meghaladó összegű beruházások, ha azok az ingatlan állagmegóvása céljából történtek. A házilagos munkavégzés értéke költségként nem számolható el.
Az elszámolható költségeket és kiadásokat számlával, okirattal kell igazolni!
Az adó alapjának kiszámításához tehát az ingatlaneladásból származó bevételből ki kell vonni az elszámolható költségeket. Az adó alapja a bevétel és a költségek különbözetének
- 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
- 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
- 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
- 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
- 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.
Leegyszerűsítve, az ingatlan megszerzését követő 5. évben már akkor sem kell adót fizetni az értékesítés után, ha drágábban sikerül eladnunk az ingatlant, mint amennyiért szereztük. Például, a 2018-ban vagy azelőtt vásárolt ingatlan 2023-ban történő eladása esetén már nem kell adót fizetnünk.
Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmet az SZJA bevallásban kell bevallani, melynek benyújtási határideje az adóévet követő év május 20. napja (vagy ha ez a nap hétvégére vagy ünnepnapra esik, akkor a következő munkanap).

