Az adásvétel menete
A megfelelő lakás vagy ház kiválasztása előtt van néhány olyan körülmény, amit érdemes átgondolnunk annak érdekében, hogy megfontoltan tudjuk kiválasztani a számunka legjobb ingatlant.
Első lépés: Pénzügyi tervezés
Fontos előre kiszámolni, hogy az igénybe vehető esetleges támogatások (kedvezmények) és felmerülő költségek egyenlege után pontosan milyen összeget tudunk ténylegesen a vételárra fordítani.
Nézzük meg, hogy melyek azok az állami támogatások (például CSOK vagy babaváró hitel), amelyeket igénybe vehetünk, és milyen feltételeknek kell megfelelnie ezekhez a kiválasztott ingatlannak, vagy nekünk magunknak. Az ezzel kapcsolatos bővebb információk a https://ingatlanugyek.com/tudastar/csok-es-mas-tamogatasok aloldalunkon érhető el.
Ha a teljes vételárat önerőből nem tudjuk kifizetni, úgy járjunk utána a hitelfelvételi lehetőségeinknek. A felvehető hitel összege és az önerő mértéke több tényezőtől függ: például a jövedelmi helyzetünktől, az ingatlan értékétől és állapotától, stb. A hitelügyintézés „éles” folyamatát rendszerint csak a már aláírt adásvételi szerződés birtokában lehet megindítani. Ha ekkor – azaz szerződéskötést követően – derül ki, hogy nem vagyunk hitelképesek vagy a szükséges összegnél a bank csak kevesebbet vállal finanszírozni, az jelentős károkat okozhat (pl. további kölcsön felvétele vagy a már kifizetett foglaló elvesztése). A meglepetések elkerülése érdekében ajánlatos – még az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlat rögzítését megelőzően – előzetes hitelbírálatot végeztetni a bankunkkal.
Fontos számba venni a várható költségeket is. Ilyen lehet a hitelfelvétellel kapcsolatos költség, az esetleges felújítások költségei, a vagyonszerzési illeték (https://ingatlanugyek.com/tudastar/ado-es-illetek), az ügyvédi díj vagy az egyéb (pl. földhivatali) eljárási díjak. Az ingatlan későbbi fenntartásával kapcsolatos költségek megállapítása érdekében célszerű az eladótól elkérni a rezsiszámlákat (társasházak esetén a közös költség számlákat is) és az ingatlan energetikai tanúsítványát.
Második lépés: Műszaki vizsgálat
Kérjük műszaki szakértő segítségét a kiválasztott ingatlan műszaki állapotának felmérésében. A hozzá értő szakértő adott esetben már szemrevételezéssel is megállapíthat olyan jelentős műszaki problémát, amit mi laikusok észre sem vennénk. Az esetleges hibák feltárásakor olyasmire derülhet fény, amire később még költenünk kell, így nem árt, ha ezeket a körülményeket előre tudjuk és a vételár meghatározásánál is figyelembe vesszük. Új építésű lakás/ház esetén a műszaki ellenőrzés mellett érdemes utánanézni az építtető referenciáinak és pénzügyi hátterének; érdemes stabil háttérrel rendelkező fejlesztőt választanunk, ez az esetleges garanciális munkák szempontjából is fontos.
Harmadik lépés: Jogi vizsgálat, ügyvéd választás
Az eladótól kérjük el az ingatlan tulajdoni lapját (vagy legalább helyrajzi számát), ebből győződhetünk meg arról, hogy a megvásárolni kívánt ház vagy lakás tulajdoni viszonyai rendezettek-e, illetve tehermentes-e az ingatlan. Amennyiben társasházi ingatlanról van szó, kérjük el a társasház alapító okiratát, szervezeti-működési szabályzatát; ebből is kiderülhet olyan teher (jellemzően elővásárlási jog), amely nagymértékben befolyásolhatja az adásvétel tervezett menetét.
Ingatlan eladása és vásárlása kizárólag ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat (vagy közjegyző által elkészített közokirat) segítségével történhet. A jogügylet során a legtöbb feladat a vevő által megbízott ügyvédre hárul: tanácsot ad a vételi feltételek kialakításával kapcsolatban, felvilágosítást nyújt az ügy teljes lebonyolítását illetően, ő készíti a szerződést és a kapcsolódó egyéb okiratokat, valamint lefolytatja a földhivatali eljárást. A fentiek miatt érdemes hasonló ügyekben jártas és kellő tapasztalattal rendelkező szakembert választani. Amennyiben minket tisztel meg bizalmával, úgy rugalmasan állunk rendelkezésére elérhetőségeinken: https://ingatlanugyek.com/kapcsolat
Negyedik léplés: Megállapodás az eladóval
Vevőként nekünk kell ajánlatot tenni a kiválasztott házra vagy lakásra. Ha az árban sikerül megállapodni az eladóval, úgy ezt követően az alábbi főbb feltételekben is szükséges megállapodásra jutni: a foglaló vagy előleg mértékéről, a fizetési ütemezésről és határidőkről, az ingatlan átadás-átvételének (birtokbaadás) időpontjáról, az ingatlanban maradó és a vételár részét képező ingóságokról (pl. konyhabútor), egyéb általunk fontosnak tartott körülményről.
A vételi ajánlat akkor válik kötelező erejűvé, ha azt a felek írásba foglalják; a szóbeli megállapodástól bármely fél jogkövetkezmény nélkül visszaléphet. Ha a kiszemelt ingatlan megvásárlását be kívánjuk biztosítani, úgy a vételi ajánlatot célszerű írásba foglalni (e-mail nem minősül ilyennek!), ugyanis a szóbeli megállapodás és a szerződéskötés között több nap (akár egy hét is) eltelhet. Az írásban rögzített vételi ajánlattal együtt a vevők sok esetben – biztosítékként és a vételi szándék megerősítéseként – már pénzt is adnak az eladónak. Emiatt, és mert az írásos vételi ajánlat nem teljesítése súlyos jogkövetkezményekkel járhat, a vételi ajánlat megfogalmazása vagy tartalmának ellenőrzése céljából mindenképpen konzultáljunk jogi képviselővel.
Fontos, hogy tisztában legyünk a foglaló és az előleg közti különbséggel: ha foglalót fizetünk, úgy ez a szerződéskötés biztosítékaként szolgál. Így, ha utólag valamiért nem teljesítjük az adásvételi szerződést (pl. meggondoljuk magunkat), úgy a foglaló elvész, azt az eladó nem köteles visszafizetni. Ugyanígy, ha valamilyen okból az eladó dönt úgy, hogy mégsem adná el nekünk az ingatlant (pl. kap egy kedvezőbb ajánlatot), úgy az eladó a kapott foglalót kétszeres összegben köteles visszafizetni. Az előleghez nem kapcsolódik ilyen típusú következmény, így ha a lakásvásárlás meghiúsul – akár a vevő, akár az eladó hibájából –, úgy az előleg teljes összege a vevő részére visszajár. Az előleg vagy foglaló összege rendszerint a vételár 10%-a, de ennek mértékében a felek szabadon megállapodhatnak.
Ötödik lépés: Szerződéskötés, az adásvételi szerdődés teljesítése
A vételi ajánlat elfogadását követően megtörténik a szerződéskötéssel kapcsolatos adatok beszerzése és a szerződés előkészítése. Érvényes személyi igazolvány, lakcímkártya és adóazonosító jel nélkül a szerződés nem köthető meg, így ha az okmányok elvesztek vagy lejártak, úgy azokat mielőbb pótolni szükséges! A szerződéskötésre rendelkezésre kell, hogy álljon az ingatlan energetikai tanúsítványa is, ennek beszerzése az eladó feladata.
A szerződést és a kapcsolódó egyéb dokumentumokat rendszerint a vevő ügyvédje készíti elő, majd részletesen egyezteti először ügyfelével, majd az eladóval is. Az adásvételi szerződés feltételeiben a felek szabadon állapodhatnak meg, az okirat tartalmát azonban emellett a jogszabályi előírásoknak is meg kell feleltetni. Amennyiben a vételár kifizetéséhez banki kölcsönt is igénybe veszünk, úgy a finanszírozó bank követelményeit is be kell tartani, azokat a szerződés szövegébe be kell építeni.
Ha a tervezet szövegében a felek megállapodtak, úgy sor kerülhet a szerződés aláírására. Az aláírást rendszerint személyesen kell bonyolítani, minden egyéb teendő (kapcsolatfelvétel, adategyeztetés, stb.) intézhető online vagy telefonon. Az aláírás után az adásvételi szerződést az ügyvéd beadja a földhivatalba, ekkor az ügy az ingatlan tulajdoni lapján széljegyre kerül. A széljeggyel tudjuk jogi értelemben „megfogni” az ingatlant; a széljegyeket időrendi sorrendben intézi el a földhivatal, így a mi széljegyünk megjelenése után az eladó már nem tudja másnak eladni vagy megterhelni az ingatlant.
A szerződéseknél leggyakrabban az úgynevezett „függőben tartásos” konstrukciót alkalmazzuk. Ilyenkor úgy történik a szerződéskötés, hogy az aláírt adásvételi szerződés nem tartalmazza az eladó hozzájárulását a tulajdonjog bejegyzéséhez (hiszen az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítésig rendszerint fenntartja, ami általában később történik, banki hitel esetén akár hónapokkal a szerződéskötést követően). A tulajdonjog bejegyzési engedélyt az eladó egy külön okiratban adja meg és ezt az okiratot az ügyvédnél letétbe helyezi. Így ha a vevő kifizeti a vételárat és ezt bármely fél igazolja az ügyvéd felé, úgy az ügyvéd már az eladó további közreműködése nélkül önállóan tudja intézni a vevő tulajdonjogának földhivatali bejegyzését. Ezzel az automatizmussal elkerülhető az a szerencsétlen eset, hogy a vevő kifizeti a teljes vételárat, az eladó azonban valami miatt nem akarja, vagy nem tudja (pl. betegség miatt) megadni a tulajdonjog átruházó nyilatkozatát.
+ 1 lépés: A lakásvásárlás után…
Az ingatlan átvételét követő 15 napon belül a közműszolgáltatók felé be kell jelentenünk a tulajdonosváltozást. Az ügyintézéshez szükség van az adásvételi szerződésre és a birtokbaadási jegyzőkönyvre is. A közműszolgáltatók honlapjáról a kapcsolódó formanyomtatványok letölthetők, érdemes a közműátírás során ezeket a dokumentum mintákat alkalmazni.
A helyi önkormányzatok építményadót vet(het)nek ki a területükön lévő ingatlanokra. A vásárlás előtt célszerű ellenőrizni, hogy a kiszemelt ingatlan területén illetékes önkormányzat alkalmaz-e ingatlanadót, ha igen, úgy ezzel a költséggel is számolni érdemes. Az építményadót az adott év január 1. napján bejegyzett tulajdonos köteles megfizetni. Annak érdekében, hogy az építményadó fizetési kötelezettségnek eleget tehessünk, a tulajdonszerzést a helyi önkormányzat adóosztályán is be kell jelenteni, legkésőbb a következő év január 15-éig. Ha a bejelentést elmulasztjuk és az önkormányzat utólag értesül a tulajdonosváltozásról, akkor az addig felszámított építményadót visszamenőlegesen kell majd megfizetnünk, adott esetben kamatokkal/pótlékkal együtt.
Legvégül a NAV fogja megállapítani és kivetni az ingatlanszerzés után fizetendő vagyonszerzési illetéket, erről postai úton kapunk majd értesítést.